A méhek ünnepe
A méhek világnapja igencsak újkeletű dolog. Még csak 2 éve ünnepeljük. Először 2018-ban tüntették fel a naptárakban. Azért május 20-át választották, mert 1734-ben ezen a napon született meg az az ember, akinek munkássága nagy hatással volt az európai méhészetre. Ő volt az első tanár, aki a méhészkedést oktatott.
Magyarországon már régebben ünnepeljük a méheket, méhészeket. 1994 óta április 30-án tartjuk a méhek napját hazánkban. A méztermeléssel foglalkozók ilyenkor számos programot szerveznek országszerte. Céljuk, hogy minél többen megismerjék és megszeressék a mézet, mely az egészséges táplálkozáshoz elengedhetetlen.
Néhány érdekesség a méhecskékről
Bár sokan nem tudják, a méhecske háziállat. Sőt, legnagyobb hasznot hozó állatok közül a harmadik a sorban – a marha és a sertés után. Már évezredek óta él közöttünk, a selyemlepke mellett ezt a kis állatot is korán háziasították. Több fajtája van, a Magyarországon élőt háziméhnek vagy nyugati mézelőnek nevezik. Egyes feltételezések szerint eredeti hazája India lehetett.
Azt ugye mindenki tudja, hogy a méhek legfőbb tevékenysége a virágok beporzása, ezzel nagy mértékben hozzájárulnak az ökoszisztéma fenntartásához. Mindezt csak számukra megfelelő hőmérsékleten képesek végezni. 10 °C alatt és 38 °C fölött nem dolgoznak. Kaptárban élnek, ahol nyár közepén előfordulhat akár 40-80 ezer méh is! A méhecskék ugyanis az úgy nevezett államalapító rovarok közé tartoznak. Élükön áll az anyaméh (a királynő), ennek jellegzetessége, hogy a potroha túllóg a szárnyon. A feladata az utódok létrehozása. A hímnemű méheket heréknek nevezik, a szorgos virágporgyűjtőket pedig dolgozóknak.
Példaképek lehetnek sokak számára különlegesnek számító életmódjuk, kommunikációjuk miatt. Érdekesség még, hogy szemükkel nem képesek látni a piros színt, de érzékelni tudják az ibolyaszínű sugárzást.
A méh mint szimbólum
Ahogy a mesékből is tudjuk, a méh legfőbb jellemzője a szorgalom. Megbízhatóan, kitartóan képesek elvégezni a feladatukat, s pontosan, egymáshoz igazodva dolgoznak. Épp ezért több magas rangú ember is a méhecskét választotta jelképül. Az ókori Egyiptomban a méh a fáraót szimbolizálta. A 16-17. század fordulóján élt VIII. Orbán pápa címerében látható három méh a munkát, a takarékosságot és az édességet jelképezi. Napóleon császárként szintén méhes címert készített magának.
Mit tegyünk, hogy elkerüljük a méhcsípést?
A méhecske alakja több mesében is feltűnik, a gyerekek igen szeretik. Kedves, mosolygós állatkának ábrázolják, a valóságban azonban inkább félünk tőle. Leginkább attól, hogy megcsíp. Ezért igyekszünk elkerülni a méhekkel való találkozást.
Ha csak tehetjük, maradjunk nyugodtak, ha méhecskét látunk. A hirtelen mozdulatoktól, ugrálásoktól megijed, támadva érzi magát, ezért meg akar minket szúrni. Ha kint a szabadban azt látjuk, hogy a méhecske nyugodtan zümmög, s száll virágról virágra, nem kell tartanunk tőle. Ha berepült hozzánk egy méh, ne próbáljuk meg leütni, csapdosni. Óvatosan próbáljuk meg egy skatulyába vagy fedett búrába, pohárba helyezni, s a szabadban engedjük el. Az is valószínű, ha egy méh megcsíp, a termelődött anyagok hatására megjelennek a társai is. Ezért érdemes elkerülnünk a méhkasokat, kaptárakat. A méhészek például füstöléssel előzik meg kaptárbontáskor a szúrásokat, illetve megfelelő védőruhát vesznek fel. Ha valakire sok méh szállt rá, értesítsük a tűzoltókat, ők hívnak méhészt segítségül. Méhcsípés esetén óvatosan vegyük ki a fullánkot a bőrből, és tegyünk rá hideg borogatást. Érdemes orvoshoz fordulni a kockázatok elkerülése miatt.
Reméljük, a szép, tavaszi időben mindenki minél többet tud majd tartózkodni a szabadban, játszani, futkározni. És ha ezek után találkozik egy méhecskével, már másként néz rá. Mert ha védjük a méheket, akkor óvjuk a természetet is!
Méhecskés fajátékainkat tekintse meg a cikk alatti ajánlónkban.
